Fotó: Máthé Zoltán/MTI

November 7-én, Erkel Ferenc születésének 203. évfordulóján, a Magyar Opera Napján, négy napos programsorozattal nyitja meg kapuit a felújított Erkel Színház. Közép-Európa legnagyobb befogadóképességű, 2007 óta bezárt színháza az újranyitás alkalmából operával, balettel, filmmel, könnyűzenével, néptánccal, kiállítással, könyvbemutatóval és felolvasószínházzal is várja látogatóit nemcsak a falakon belül, de azokon kívül is.

A nyitány – Ókovács Szilveszter főigazgató szavaival élve – széles keresztmetszetét adja majd az újjászületett Erkel színpadának, hiszen felvonultat mindent, ami kultúra, mindent, ami színes és mindent, ami magával ragadó. Az első napon már délután négy órakor kinyitják a kapukat, mivel a büfében és az aulában ekkor már zenés felolvasószínházzal várják az érdeklődőket. A színház bal oldalán kialakított külső színpadon, a színház történetében először szabadtéren, a Classic Club Singers élő koncertjét nemcsak a jegyvásárló közönség élvezheti, hiszen a program ingyenes. Az esti hangverseny Erkel Ferenc eredeti Himnuszával indul, melyet Somogyváry Ákos, az Erkel Ferenc Társaság elnöke vezényel. Különleges műsorszámként a zeneszerző ritkán játszott, Magyar Cantate című műve is felcsendül. Emellett az ünnepi műsor előtt mutatják be M. Tóth Géza A magyar operajátszás története című filmjét, illetve ekkor nyitják meg A Népoperától az Erkel Színházig című kiállítást is.

November 9-én a nagyszabású rendezvénysorozat Ákos Karcolatok című koncertjével indul, majd az operáké lesz a fő szerep. A kettős premieren Bartók A kékszakállú herceg várát, és Vajda János Mario és a varázslóját játsszák, a férfi főszerepben minkét darabnál Bretz Gábor énekel. A zárónapon Árnyalatok címmel különleges táncest lesz látható, melyen nemcsak a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatának növendékei, hanem a Honvéd Együttes művészei is fellépnek, míg mellettük Budai László tangótáncos produkciója teljesen új színt hoz az Erkel színpadára.

Fotó: Herman Péter

Fotó: Herman Péter

Népopera Részvénytársaság

Az 1910-ben megnyitott színház épületét a Népopera Részvénytársaság építette fővárosi támogatással. A beruházás ötletgazdái – Márkus Géza, Komor Marcell és Jakab Dezső építészek – egy olcsó, a „köznép” számára is megfizethető Népoperát kívántak megvalósítani, rengeteg nézői férőhellyel. Az első átépítések így, érthető módon, főként a színpad méretének növelését célozták meg, a nézőtér férőhelyeinek rovására. 1959-61-ben Kotsis Iván műegyetemi tanár vezette az átalakításokat, mely során a főbejárati oldalon bővítéssel növelték a közönségforgalmi tereket, valamint ekkor született meg az I. emeleti büfé Bernáth Aurél freskóival, a ma is látható főhomlokzat és a mögöttes közönségforgalmi terek. A tarthatatlan műszaki állapotok miatt 2008 óta az Erkel Színházban csak próbák folytak, előadásokat nem rendeztek.

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

A megújult Erkel

Az Erkel Színház előadások tartására alkalmas állapotra történő felújítását a Magyar Állami Operaház készítette elő, és a Zoboki-Demeter Építésziroda (vezető tervezők: Silvester Csaba, Turi Zoltán és Zoboki Gábor) építészeti programja alapján a Laki Zrt. kivitelezte. Az átalakítások jelentős része a színfalak mögött történt, mivel a felújítás az operajátszás működési feltételeinek javítására koncentrált. Az Erkel Feszt résztvevői láthatják először a teljesen megújult közönségforgalmi épületrészeket, köztük az előcsarnok üvegfalakkal osztott tereit, melyek eredményeként a fogadótér jelentősen megnövekedett. Megpillanthatják az aula harlekin-mintás mennyezetfestését, amely színeivel és mintázatával a régit és az újat, a tradíciót és a modernitást kapcsolja össze. A fiatal generációkat azonban nemcsak ez a sajátos légkör szólítja meg. A megújulásba tevékenyen szeretnék bevonni az egyetemi korosztályt is, ezért a homlokzat grafikai megoldására, festésére, színezésére hamarosan hallgatói ötletpályázatot ír ki az Opera.

YouTube előnézeti kép

Fiatalok Operája

Az új Erkel Színház viszont nemcsak különböző pályázatokkal igyekszik felkelteni a fiatalok érdeklődését, hiszen egyik legfőbb célja, hogy az opera- és balettkultúrát a felnövő generációkkal magas művészi színvonalú előadások segítségével ismertesse meg. Az OperaKaland program keretében, melynek lényege, hogy legalább egy fiatalkori operaélményt nyújtson, közel ötvenezer diák látogatott el a színházba. Október 8 és 18 között 118 település 298 intézményének 23 000 diákja látta Kodály Háry János című daljátékát. Mindemellett a diákok előzetes felkészítéséről is gondoskodik az Operaház zenepedagógusok által összeállított, hangzóanyaggal ellátott, kimondottan a programban résztvevő iskolák énektanárai számára létrehozott óravázlatok formájában. A 2013 őszén indult „Opera Nagykövetei” program az előzővel ellentétben nem magát az operát, hanem a hivatásukat, a műfajt és az Operaházat megszállottan szerető művészeket hívja segítségül, hogy segítségükkel operába járó fiatal nemzedéket neveljen. A program keretében a Magyar Állami Operaház 14 művésze vállalta, hogy oktatási intézményekben tart személyes élményekkel átszőtt, szakmailag magas színvonalú órákat, kurzusokat, akár tanórákon, akár tanórán kívüli foglalkozások keretében, bármely évfolyam számára.

Kalina Vera

Kapcsolódó oldal: www.opera.hu/hu/erkel
Facebook oldal: www.facebook.com/Operahaz

Legutolsó szerkesztés: 2013-11-08