OLYMPUS DIGITAL CAMERA

„Tíz, tiszta víz, ha nem tiszta, vidd vissza, majd a szamár megissza!”
Ki ne emlékezne gyerekkorából a kiszámolós mondókára? Manapság a csapból folyó tiszta ivóvizet természetesnek vesszük, de tényleg magától értetődik? A víz nagyon fontos része életünknek, bolygónk felszínének és az ember szervezetének is kb. 70 %-át alkotja. Földünk iható vízkészlete pedig az összes vízmennyiség 1%-a!

Őseink is számtalan formában hasznosították a vizet, de nem pocsékolták és nem mérgezték, mivel önmagukat is a természet részének tekintették. A patakok, folyók, tavak, mocsarak édesvizeit és azok hasznát számtalan formában tudták hasznosítani. A halászat és a horgászat mellett a patakokon, folyókon kisebb-nagyobb vízimalmokat működtettek a gabona őrlésére, fűrészgépek, kallók, vashámorok üzemeltetésére. A folyószabályozások előtt az ún. fokgazdálkodás segítségével hasznosították a megáradt folyók vizét: áradáskor fokok, azaz kis csatornák segítségével az ártérre és a földekre vezették a felesleges vizet, apadáskor pedig ugyanezen az úton visszajutott mederbe. A Dunán és a Tiszán, mint Európa fontos kereskedelmi útjain, bonyolították az országhatáron átnyúló, nagymértékű áruforgalmat. A Duna az előző századokban még olyan tiszta volt, hogy a vizák a Fekete-tengerről ívni jártak fel Pozsonyig, amiről Nyugat-Európában legendák keringtek. A hajózás mellett a Duna szigetközi szakaszán és Erdély egyes patakjaiban az aranyászok aranymosással is foglalkoztak. A mocsarak, lápok végeláthatatlan szövevényében a pákászok halfogásból, vízimadarak (tojásaik, fiókáik, tollaik), vízinövények (építőanyag, bútorzat, tárolóedények, párna tömőanyaga) gyűjtéséből és hasznosításából tartották fenn magukat és családjukat.

vizes_nepszokas_husvetkor_szennan

Vizes szokások

A népi hitvilágban számtalan formában megtalálhatóak a vízhez és a szenteltvízhez kapcsolódó szokások. A hagyomány szerint az újév hajnalán a patakban szótlanul arcot mosó lány egész évben szép és egészséges lett. A szenteltvíz a vízkereszt (január 6.) és a húsvéti locsolkodás megtisztuló szokásában mai napig fennmaradt. A szenteltvíznek gyógyító, gonoszűző, rontást megelőző, termékenységvarázsló jelentést tulajdonítottak. Fontos részét képzete különböző eseményeknek, például a születéskor a keresztelésnek, az esküvőkor az áldásnak, a halál előtt az utolsó kenetnek, de a halott utolsó mosdatása is kiemelt jelentőséggel bírt.

Érdekes megemlíteni, hogy a fürdés sok helyen még a 20. században sem számított napi rutinnak. Nemtől, évszaktól és munkától függött. Általában heti egy nagyobb fürdés mellett arcot és lábat mostak gyakrabban.

A józan ész által diktált, takarékos szokásokat érdemes tartanunk manapság is, hiszen a víz egyre nagyobb érték, mennyiségére és minőségére is ügyelnünk kell, ha a következő generációk életfeltételeit nem szeretnénk rontani. A közvetlenül elfogyasztott ivóvízen kívül valamennyi fogyasztási szokásunk növeli vízlábnyomunkat (pl. az élelemtermeléshez szükséges öntözővízzel), mely fontos a fenntarthatóság szempontjából. A vízfelhasználás azonban akár harmadára csökkenthető rendkívül egyszerű eszközökkel. Számos víztakarékos csaptelep, toalett öblítő van már a forgalomban, mellyel felére, harmadára csökkenthető a vízfelhasználás. Ha pedig megfelelően befogjuk, tároljuk és hasznosítjuk az esővizet, azzal a háztartás vízfelhasználást 80-90%-ra zsugoríthatjuk.

viztarolo_agyagkorso_skanzen

Értékes ivóvíz

Az ivóvizet a hegyes-dombos területeken a hegylábi forrásokból nyerték, helyenként a könnyebb használhatóság kedvéért csöveken a település központjába vezették. A síkságon ásott, később fúrt kutak segítségével jutottak a földfelszín alatti vízkészletekhez. A gémes- és kerekes kutakból vödörrel emelték ki a vizet, a házba pedig agyagkorsóban vitték. A lápos, mocsaras területeken üreges nádszál segítségével szívták fel a tiszta vizet a zavaros felső réteg alól. A középkorban a nagy járványok idején a fertőzött víz helyett elsősorban bort fogyasztottak. Manapság is a víz minőségének megőrzése az egyik legnagyobb kihívása az emberiségnek, például a vegyi anyagok, nehézfémek használatának minimalizálásával. Hazánk azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a földfelszín alatt számos gyógy- és ásványvíz rejtőzik, ami típusától függően (pl. borvíz, savanyúvíz, keserűvíz) számos betegségre gyógyír.

Erdei T. Lilla

YouTube előnézeti kép

Ha ez a tartalom számodra érdekes volt és szeretnél további természeti értékekről értesülni amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.skanzen.hu/oko
Facebook oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU

Legutolsó szerkesztés: 2016-03-22