skanzen_elveszett_tudas

A hagyományőrzés a fenntartható fejlődést célul kitűző társadalmak számára az egyik legfontosabb szemléleti alapot jelenti. A népi hagyományokat tisztelve és követve akarva akaratlanul átértékelődik a környezetünkhöz való viszonyunk is, ami a fenntartható életmódhoz vezető út megértéséhez igen fontos állomás.

„Az emberiség, fejlődésének korai szakaszában szinte még együtt lélegzett környezetével, a legfontosabb törvényszerűségeket a természetből merítette. Tudása nem elvont tények, hanem gyakorlati tapasztalatok és a hozzájuk tapadt szokások, szertartások formájában őrződött meg.” – olvashatjuk Tarján Gábor Mindennapi hagyomány című könyvében. A természettel való harmonikus együttélés, az erőforrások bölcs használata, a hulladékminimalizálás, az utódok, azaz a jövő generációk számára a létfeltételek megőrzése olyan szempontok voltak, melyeket nem egyetemeken tanultak, hanem zsigerből örökítettek át a régi korok emberei. Ahol nem így tettek, ott a társadalom, a kialakított gazdasági rendszer előbb vagy utóbb, de megbukott.

Elődeink tehát , ugyan a fenntartható fejlődés fogalmát nem ismerték, többségében mégis a szerint éltek; a természettel, a hagyományokkal és a közösséggel való összhang jellemezte életmódjukat. Ma azonban kezd feledésbe merülni ez a hagyományos életrend, amely őseink fennmaradását biztosítani tudta. Fontos feladatunk tehát feléleszteni, megőrizni, gyakorolni és továbbörökíteni azokat a módszereket, amelyeket nagyapáink még ismertek, és amelyek a fenntartható fejlődéshez is hozzájárulnak, ezzel biztosítva nem csak gyermekeink, hanem unokáink, dédunokáink jövőjét is.

skanzen-osszhangban-a-termeszettel

Összhangban a természettel

A népi kultúrában az ember és természet szerves kapcsolata az élet szinte minden területén megmutatkozott. Kezdve a lakókörnyezettel, elődeink ugyanis a domborzatnak, vízrajznak, növényzetnek, időjárási viszonyoknak és az uralkodó széliránynak megfelelően építkeztek. Az építkezés során helyben található, újra felhasználható alapanyagokból dolgoztak, mégpedig a legkisebb energia-befektetéssel és helyi munkaerő felhasználásával. Hazánkban az épületek legfontosabb alapanyaga az alföldi területeken a föld, a dombos és hegyvidéki területeken a fa és a kő volt. Az ezekkel a környezet- és emberbarát építőanyagokkal, hagyományos módon készült épületek a karbantartás elmaradása esetén szinte nyom nélkül visszasimultak abba a természeti környezetbe, ahonnan kitermelték alapanyagaikat. Az építési-bontási hulladék fogalma ismeretlen volt.

Napjainkban, a környezettudatos gondolkodás térnyerésének köszönhetően, egyre népszerűbb a megújuló energiaforrások használata, ami elődeink számára még természetes volt. Például a 18-19. század népi társasági élet központjai, a víz mozgási energiáját hasznosító malmok a lehető legközelebbi vizeken szolgálták a környékbelieket, ezzel minimalizálta a szállítási költséget, helyben adott munkalehetőséget és tudást. Mindemellett fenntartható módon segítette a táplálkozásunkban egyik legfontosabb élelem, a gabona feldolgozását.

harmonikus-mindennapok-skanzen

A harmonikus mindennapok

A hétköznapok is a természet törvényeivel, azaz a fenntartható fejlődés alapelveivel összhangban teltek . Életük szerves részét képezte az állattartás mellett a kert, a szántó, a gyümölcsös, a szőlő és a mindezekkel járó munkák. Táplálék-kiegészítők és mesterséges alapanyagokból és módon előállított ételek helyett a természet ajándékai kerültek az étkezőasztalra, a nyár ízeit pedig természetes tartósítással mentették el a téli, hideg hónapokra.

A hagyományos magyar konyha a természetesség híve volt, leleményes receptjeinek hála a maradékot is bölcsen felhasználták. Ám nem csak ételt nem dobtak ki, környezetükben mindent megbecsültek és értékként kezeltek. Így például a kilyukadt fazékba muskátli került, az elhasznált textilből pedig rongyszőnyeg készült: elődeink újrahasznosító megoldásai mintaértékkel bírnak a ma embere számára is. Egyszerűen addig nyújtózkodtak, amíg a takaró ért. A népmesék, játékok, szeretettel gondos munkára nevelés az iskolázatlanok számára is megadták a környezetharmonikus megélhetéshez szükséges tudást.

szennai_skanzen_haz_tornaccal

Fontos lenne, hogy visszanyúljunk gyökereinkhez, a generációról generációra átörökített hagyományokhoz, hiszen a mai korhoz adaptálva azt a tudást, amivel eleink bírtak, egészségesebb, fenntarthatóbb világban élhetnénk. Mindemellett a hagyománnyal rendelkező közösségnek nem csak a teherbíró képessége nő, hanem biztonságérzete, a világba vetett bizalma folytán a megújulásra való képessége és a kreativitása is.

Székely Ágnes

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további, közvetlenül a környezetünkkel kapcsolatos hírekről értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.skanzen.hu/oko
Facebook oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU

Legutolsó szerkesztés: 2016-08-10