Szalmabálaház makettje

Napjainkban új lakóházak építésekor egyre többen törekszenek környezetkímélő és energiatakarékos megoldások alkalmazására, ami elődeinknek egy évszázada még természetesnek számított. A cél nem a természet legyőzése, hanem a harmónia, a fenntartható együttműködés, napjaink divatos megfogalmazásával élve a fenntartható fejlődés volt.

A házak építése a világon az egyik legnagyobb környezetszennyezéssel járó tevékenység, a fenntarthatóság esélyét több szempontból befolyásolja. Az épületek anyagainak gyártása, majd szállítása jelentős környezetterheléssel jár: kevesen tudják, hogy a cementgyártás a világ szén-dioxid kibocsátásának 5-6%-áért felelős. Az építőipari nyersanyagok bányászata is hatalmas károkat okoz, máshol a lebontott épületek hasznosíthatatlan hulladéka sitt formájában foglalja el a természet helyét.

Az építőanyagok és a munka során bevitt energia mellett az életvitel folytatásához szükséges fűtés (és hűtés) energiaigénye is jelentős: az EU energiafogyasztásának 40%-át az épületek emésztik fel. Az átlag magyar épület energiafelhasználása pocsékoló – háromszorosa az átlagos osztrák vagy német lakóépületnek. Emiatt háromszor annyit kell fűteni, amely nem csak a pénztárcát apasztja, de a fűtés légszennyezése is legalább háromszoros lesz. Az elégtelenül szigetelt épületekben a komfortérzet is rossz, a falakról télen húz a hideg, nyáron sugározzák a hőséget. Emellett a hazai épületekben gyakori a penészesedés, illetve a nem kellően választott építőanyagok a beltéri levegőt folyamatosan szennyezik, ezzel kedvezőtlenül hatva a benne lakókra.

gerendabol_epult_lakohaz

Csak természetesen

Nagyszüleink, dédszüleink lakó- és gazdasági épületeiket a helyben található, újra felhasználható alapanyagokból, a legkisebb energia-befektetéssel, a helyi munkaerő felhasználásával, kalákában végezték. Házaikat a domborzatnak, vízrajznak, növényzetnek, időjárási viszonyoknak, az uralkodó széliránynak megfelelően építették, előnyeiket bölcsen felhasználták. Hazánkban az épületek legfontosabb alapanyaga az alföldi területeken a föld (pl. vályog, vert fal, sárfal), a dombos és hegyvidéki területeken a fa (pl. boronafal, gerendafal vagy favázas sövényfal, nádfal) és a kő (terméskő, barlanglakás) volt. Természetes légkondicionálóként a vályog nyáron hűtött, télen fűtött, sőt még a megfelelő páratartalmat is biztosította.

Hazánkban mostanában terjed el, de máshol már 100 éves gyakorlat, hogy szalmabálából is emelnek lakóépületeket. Vályoggal vakolva tűzállóságuk jobb, mint a hagyományos épületeké, hőszigetelése utolérhetetlen, a páratartalmat kiegyenlíti a lakótérben a vályogvakolásnak köszönhetően. Tetőfedésre főként a mocsaras területeken nádat, szárazabb térségben szalmát, Erdélyben főként zsindelyt használtak. Havas vidékeken a tető meredekebb dőlésszögével a tetőszerkezetet tehermentesítették. Főzéshez és a téli hidegben fűtésre energetikailag hasznosítható növényeket, azok melléktermékeit, hulladékait, állati ürüléket, azaz biomasszát használtak. Veszélyes hulladék nem keletkezett, mindent vissza lehetett forgatni.

Újra felhasználva

Manapság rengeteg időt és pénzt fordítanak az egyre hatékonyabb építészeti megoldások kutatására, alacsony energiájú épületek fejlesztésére, ám az építkezések méregdrága beruházások nélkül is olcsóbbá és egyben környezetkímélőbbé is tehetőek. Így a korábban már használt építőanyagok, bontott cserép, tégla, terméskő, kerámia, fa padló- vagy falburkolatok újrahasznosításával is sokat tehetünk környezetünkért, de akár az építési terület kitermelt földje vagy homokja is hasznosítható. Az így felhasznált anyagok alkalmazása kettős haszonnal jár: egyrészt az új termékek előállítása során nem keletkeznek újabb szennyezőanyagok, másrészt a feleslegessé vált építőanyagok nehezen lebomló hulladéka sem terheli fölöslegesen a környezetet.

YouTube előnézeti kép

Az idő próbáját kiállt alapanyagok újbóli hasznosítása a mellett, hogy környezetkímélő, sajátos hangulatot is kölcsönöz az épületnek. Átalakított, régi bútorokból kialakított belső tér még egyedibbé teheti a belső hangulatot.

Erdei T. Lilla

Balmazújvárosban elkészült szalmabála ház

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további olyan környezettudatos hírekről értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék rajongók Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.skanzen.hu/oko
Facebook oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU

Legutolsó szerkesztés: 2015-07-04