kerekparos-kultura-magyarorszagon

A kerékpár, bicikli, bringa, bicaj, canga, cajga, drótszamár, bicó, kétkerekű… nevezzük akárhogy is, mára már kinőtte a csupán közlekedési funkciót, és túlnyúlik a sporteszköz fogalmán is. A bringa kedvelt közlekedési eszközzé vált nem csak a vidék, de a nagyváros életében is.

Vidéken mindig is hasznos volt két keréken közlekedni, a fővárosban azonban csak az utóbbi időben figyelhető meg a bicaj trenddé válása. A budapesti kerékpáros forgalom 1994 óta közel ötszörösére nőtt, egyre többen választják a gépjárművek e környezettudatos alternatíváját. Nem csoda, hiszen valóban megéri a váltás: a szakemberek szerint 5 km-en belül a belvárosban ez a leggyorsabb és legegészségesebb módja a közlekedésnek. Így azon sem kell csodálkoznunk, hogy a kerékpározás ma reneszánszát éli, sőt: sokak szerint egy bringás divatkultúra van kialakulóban.

velocipedtol-a-mai-drotszamarakig-skanzen

A velocipédtől a mai drótszamarakig

Magyarországon a kerékpáros kultúra a 19. század végén indult rohamos fejlődésnek. A mai kerékpár előfutárának a velocipéd tekinthető, mellyel ugyan a közlekedés még igen veszélyes volt, ám különös megjelenését sajátos hangulat és figyelem övezte. A már könnyebben irányítható, napjainkban is használatos vázat 1885-ben mutatták be. A kerékpározás hamar sporttá, mégpedig az első technikai sporttá nőtte ki magát, amely az arisztokráciát megkerülve egyenesen a középosztály, azaz a polgárság körében indult diadalútjára.

A hazai kerékpáros élet fontos színterévé vált az 1896-ban Bláthy Ottó villamosmérnök tervei alapján elkészült Millenáris Sportpálya, ahova a világ legjobb külföldi kerékpárversenyzői is rendszeresen jártak. Azonban nem csak sporteszközként ivódott be a köztudatba a kétkerekű. Mind a fővárosban, mind pedig vidéken sorra alakultak ez idő tájt az egyesületek, melyek száma a századfordulóra már elérte az ezret. Ezek többsége nem sportegylet volt, hanem inkább kerékpáros kirándulásokat és város közeli bulikat szervezett, ezzel megalapozva az első bringás közösségeket, és a kerekezés köré szerveződő életérzést.

Az új közlekedési alternatíva egyben új távlatokat nyitott, hiszen felvetette a hosszabb utazás lehetőségét az emberek előtt, akik azelőtt azt hitték, hogy arra csak a vasút alkalmas.

Érdekesség egyébként, hogy az idegen bicycle szó magyarítását, azaz a kerékpár kifejezést az első magyar úszó, Szekrényessy Kálmán kezdeményezésére jegyezték be, aki többek között a Balaton első átúszójaként, az első magyar sportlap alapítójaként és számos sportág hazai meghonosítójaként is ismert.

Fotó: Magyar Kerékpárosklub

Fotó: Magyar Kerékpárosklub

Eszközből életforma

A bicikli napjainkban növekvő népszerűségnek örvend: mint sporteszköz, mint közlekedési eszköz és mint hobbi egyaránt. Már a fővárosban is egyre többen fedezik fel a kerékpárban rejlő lehetőségeket, amit bizonyít az is, hogy a 2013-as évi utolsó Critical Mass Budapest városi kerékpártúrán több mint százezren vettek részt. A kerékpárosok száma pedig bizonyosan tovább fog nőni a közeljövőben, hiszen a jövő tavasszal induló budapesti közbringarendszer keretében több mint ezer kerékpárt használhatunk majd a fővárosban, illetve a kerékpárutak számát is növelik.

Szerencsére a munkahelyek is kezdenek alkalmazkodni ehhez a tendenciához, így a sportosabb életformát választók igényeihez: egyre több irodaházban van már kerékpáros parkoló és zuhanyzó is. A kerékpár népszerűsítésében több civil szervezet, mint például a 2002-ben alakult Magyar Kerékpárosklub is jelentős részt vállal. A szervezet célja többek között, hogy az autó helyett a kerékpárt, mint alternatív közlekedési eszközt népszerűsítse.

kerekparozas-gyerekeknek

Hamar beláthatjuk: a kerékpárral való közlekedésnek többszörös előnyei vannak a gépkocsival szemben. A közösségi közlekedéssel, gyaloglással és egyéb fenntartható közlekedési eszközökkel együtt, a kerékpár a gépjárműhasználat jelentős mértékű kiváltását, jobb levegőt, nagyobb tereket, biztonságosabb közlekedési lehetőséget teremtve a fenntartható és szerethető városok érdekében. Ezt a közlekedési módot választva azonban nem csak környezetünkért és egészségünkért tehetünk. A forgalmi dugókat kikerülve gyorsabban, a parkolódíjakat és magas benzinárakat megspórolva pedig költséghatékonyabban érhetjük el úticélunkat, mindemellett a fenntartása is olcsóbb. Ha pedig a racionális érvek nem bírnának elég meggyőző erővel, hallgassunk érzéseinkre: a kerekezés, javítva testi és lelki egészségünket, céltól függetlenül valódi élményt, bringás életérzést nyújt.

Székely Ágnes

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további környezetbarát közlekedési eszközökről értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.skanzen.hu/oko
Facebook oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU

Legutolsó szerkesztés: 2016-02-17