birs-alma-parkany-napsutes-skanzen

A magyar gyümölcsnek ízében, zamatában nincs párja. A sajátos talaj- és klímaadottságok mellett hagyományaink is fontos szerepet játszanak a hazai gyümölcsök minőségében, sikerében. A helyi termékek választása többszörösen jó döntés: a gyümölcs garantált minősége mellett saját életminőségünkért és környezetünkért is teszünk.

Hazánkban a hagyományos gyümölcstermesztés az 1920-as évekig bírt nagy jelentőséggel, ám az időközben fejlődő nagyüzemi termesztés, az új, divatosabb fajták és az új technológiák bevezetését követően a hagyományos gyümölcsök gazdasági súlya erőteljesen csökkent. A piacra jutó termékek egységesültek, ennek következményeként erőteljesen leszűkültek a történelmi magyar fajták fennmaradási esélyei, pedig a hagyományos gyümölcsösök hihetetlen gazdag fajtaválasztékra támaszkodtak – jelenleg közel 700 alma és 500 körtefajtát őriznek az Újfehértói Kutatóintézetben található almatermésűek génbankjában.

Napjainkra azonban újabb vásárlói igények körvonalazódtak, hiszen egyre többen elégedetlenek a tömegáru minőségével, és vágynak a „régi, jó ízekre”, a hagyományos és egészséges termékekre. A helyi termék választását a minőség mellett egyben környezetvédelmi szempontok is erősítik.

szolo-kosarban-skanzen

„Gyümölcstermő Pannóniának”

A magyar parasztság évszázadokon át növények termesztésével és állatok tartásával foglalkozott, életük szerves részét képezte a kert, a szántó, a gyümölcsös, a szőlő, és a hozzájuk kapcsolódó munkák. Mindig volt egy kis terület, ahova árnyat és finom gyümölcsöt adó fákat ültettek; voltak „közös fák” a temető-és templomkertekben, kutak és utak szélén, és úgynevezett „hagyásfák” a szántókon, réteken, melyekről mindenki szedhetett gyümölcsöt.

A Kárpát-medence változatos klimatikus, domborzati és talajtani adottságai sok gyümölcstermő faj megtelepedését tették lehetővé – pl. vadalma, vadkörte, vadcseresznye, csepleszmeggy, kökény, mogyoró, som, bodza, szamóca, borbolya – így nem véletlen, hogy ezt a területet már Plinius is „Gyümölcstermő Pannóniának” nevezte.

Meghatározó jelleggel bírt tehát a gyümölcstermesztés hazánkban, így persze hagyományrendszerünkben is nyomot hagyott: sajátos szokásrend alakult ki a népi kultúrában a tavaszi metszés, a szüret, a gyümölcsök eltárolása vagy éppen feldolgozása időpontjában. Emellett a gyümölcsök gyakran szimbolikus jelentéssel, titkos utalásokkal is bírtak. Az ablakba kitett három piros alma például a biztatás jele volt az udvarlóknak, a félbevágott alma viszont az udvarlás elutasítását jelentette.

magyar-almabol-keszul-a-czider

A meggynemesítők Mekkája

Egy-egy térségre jellemzően kialakultak tájfajták, mint például a Szomolyai cseresznye, a Gömöri nyakas szilva, a Milotai dió, a Sóvári alma, vagy a külföldön csak „Magyar szilvaként” emlegetett Besztercei Szilva. Ezek, talán mondhatjuk, részben a „népi szelekció” eredményei, melynek során mindig a legjobb ízű, legszebb színű, legtetszetősebb gyümölcsöt termő fajtákat szaporították tovább.

A magyar cseresznye- és meggyfajta gazdagságának rendkívüli híre volt és van a mai napig: Magyarországot sokan „a meggynemesítők Mekkájaként” jegyzik. Általánosan elfogadott tény, hogy Európában nálunk terem a legjobb minőségű meggy, és mivel a többi nagy termesztő tőlünk északabbra van, nálunk érik a legkorábban is.

De nem csak a magyar meggyre lehetünk büszkék, többek között a hazai alma, körte, szilva, barack és szőlő vásárlásánál is biztosak lehetünk a minőségben. Ezek a nemesítők, termelők hozzájárulnak ahhoz, hogy felbecsülhetetlen értékű génforrást hagyjunk örökül a következő nemzedékeknek, hogy a faji sokszínűséget minél változatosabb formában őrizzük meg Földünkön.

YouTube előnézeti kép

Jó választás a helyi termék

A helyi termék választása környezetvédelmi szempontból is értékes döntés. Minél kisebb távolságból kerül a termék a vásárlóhoz, annál inkább csökken a szállítással járó környezetterhelés, erőforrás-takarékosabb lesz a piacra juttatása. Lerövidül a kereskedelmi lánc, hamarabb jut a vásárlóhoz. Nem kell hosszasan érlelni, raktározni, hűteni, kevesebb csomagolóanyagra van szükséges és kevesebb lesz a hulladék is. Emellett a szállítási útvonal lerövidülésével frissebb és egészségesebb marad az áru, hiszen nem kell tartósítószerekkel fokozni az eltarthatóságot, kevesebb vegyszerre van szükséges, ezáltal csökken a termőföld vegyszerterhelése is. Azaz a hazai gyümölcsök termelésével, a helyi termékek fogyasztásával, vásárlásával közvetve mi magunk is támogathatjuk a fenntartható fejlődést.

Fontos kiemelnünk azonban, hogy a helyi termék népszerűsítése nem a külföldi áru ellen szól, hanem inkább a környezetvédelmet, a környezettudatos fogyasztói magatartást, a helyi termelők jövedelemhez juttatását, a vidéki életminőség javítását helyezi előtérbe.

Székely Ágnes

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további hazai értékekről értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.skanzen.hu/oko
Facebook oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU

Legutolsó szerkesztés: 2017-04-08