Csizmadia Vízimalom

„Valamikor, van annak már háromszáz esztendeje is, ha nem négyszáz, két vízimalom őrölte a becseiek búzáját a Tiszán. Egyik a felvégen, a másik az alvégen. Csendes, szelíd nyári éjszakákon elhallatszott a szavuk a harmadik határig.” – írja Móra Ferenc „A becsei molnárok” című művében.

Malom nélkül nincs molnár, molnár nélkül pedig nincs kenyér. Vagy egyik sincsen molnár nélkül? A gabona őrlésére szolgáló eszközöknek rendkívül változatos formái alakultak ki az idők során. Léteznek kézi-, száraz-, taposó-, tipró- és járgányos malmok, de talán mind közül a legszebbekhez szükséges a legnagyobb szakértelem: ezek pedig a vízimalmok.

A vízimalmok az 1700-as és 1800-as években élték fénykorukat. A Magyarországon működő, csaknem 15 ezer malom fenntartható módon, évszázadokig segítette a táplálkozásunkban egyik legfontosabb élelem, a gabona feldolgozását.

csizmadia_vizimalom_molnar_otthon

Csizmadia VÍzimalom

Mesterségem címere: molnár

A molnárok elsősorban őrléssel foglalkozó mesteremberek, akik a malmok berendezéseinek, szerkezeteinek elkészítéséhez és karbantartásához is értenek. Szaktudásuk rendkívül sokoldalú, ezért fő foglalkozásuk mellett rendszeresen működtettek deszkatörő, kendermetsző vagy érchúzó gépezeteket. Kiválóan értettek a fa megmunkálásához, mivel a malmokat szinte teljesen fából készítették, ezért sokan közülük fafaragással és bútorok készítésével is foglalkoztak. A malom üzemeltetése sokáig földesúri jog volt, mivel komoly jövedelemforrást jelentett, a molnárok általában ezért a módosabbak közé tartoztak. A malmok a 18-19. században a népi társasági élet központjai voltak, hiszen akik az őrlésre várakoztak, rendszerint beszélgettek is. A vízimolnárok pedig rendszeresen rendeztek ünnepséget Nepomuki Szent János napján, pünkösdkor vagy Szentistvánkor.

csizmadia_vizimalom_molnar_szerszamok

Csizmadia Vízimalom

Vízimalmok egykor…

Vízi energiával működő malomszerkezetek a legkülönbözőbb céllal épülhettek. Szolgálhattak őrlésre, darálásra, hántolásra, kásatörésre, fűrészelésre, kovácsolásra, csőfúrásra, érc és ásvány zúzására, de működhettek bányáknál is víz szivattyúzására. A vízimalom a víz energiáját kétféle módon hasznosította: egyrészt a vízszintes síkban forgó vízikerék segítségével, mely egyben az őrlőmű forgástengelyét képezte, mint a turbina. Más esetben pedig a vízszintes tengelyen forgó vízikerék fogaskerék-áttétellel hajtotta meg az őrlőszerkezetet. A vízimalmok működését szolgáló szerkezetek és kiegészítő építmények, csatornák, zsilipek, víztárolók a paraszti vagy falusi mesterség technikai színvonalának magas teljesítményei voltak. A vízkerék meghajtásának módja szerint megkülönböztethetünk alul-, középen-, vagy felülcsapó vízimalmot, attól függően, hogy a vizet a vízkerék felé milyen irányból vezették. Mindemellett fontos különbséget tenni a patakmalmok és a hajómalmok között. Míg előbbi kisebb vízfolyás: patak vagy gáttal mesterségesen duzzasztott csatorna mellett, a partra épült, utóbbi úszó hajótestekre helyezett malom, amelynek a helyét hajózható folyókon változtatni lehetett, a gabonát pedig csak vízi úton, csónakok segítségével tudták hozzá szállítani.

csizmadia_vizimalom_muzeum

Csizmadia Vízimalom

…és most

A vízimalmok az európai feudalizmus és a késő középkor technikai tudását őrizték, a népi ismeretanyag szintjén, míg felszámolásukat, a korszerűbb technikák megjelenése miatt, meg nem indították. Napjainkban már nem használnak vízimalmokat, de egyes helyeken, mint ipari vagy népi építészeti, technika-történeti műemléket a patakmalmokat helyreállították, gondozzák berendezéseiket. Ilyen például a több mint egy tucat működő vízimalom közül az Orfűi Malommúzeumban található Nicsinger malom, az örvényesi vagy túristvándi vízimalom, a Jásdon található Poós malom, vagy a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban (Skanzen) látható Veszprém megyei Nyírádról 1981-ben áttelepített két felülcsapott vízkerékkel napjainkig üzemképes malom.

csizmadia_vizimalom_szerkezete

Csizmadia Vízimalom

A vízimalmok üzenete

A vízimalmok egyik legjobb példái annak, hogyan lehetséges kiváltani természeti erőforrás alkalmazásával az emberi (kézi malom), vagy állati (pl. lovak) erő bevonásával igencsak megterhelő őrlés műveletét. A víz mozgási energiáját hasznosítva a lehető legközelebbi vizeken szolgálták a környékbelieket. Ez minimalizálta a szállítási költséget, helyben adott munkalehetőséget és tudást, közösségi színtérként is szolgált, és mindemellett fenntartható módon segítette a táplálkozásunkban egyik legfontosabb élelem, a gabona feldolgozását.

csizmadia_vizimalom_muzeum_liszt_valogato

Csizmadia Vízimalom

Manapság a koncentrált gabonatermesztés magával vonja a nagyüzemi tárolás, „szárazföldi” feldolgozás igényét, melyhez jelentős mennyiségű, nem megújuló energiát használnak fel. Miután a nagyüzemi feldolgozás során a gabonaszem eredeti vitamin- és ásványianyag-tartalmának 20-80%-a, rosttartalmának mintegy 90%-a kerül a korpába, elvész a gabonaszem héja alatt lévő értékes fehérje- és zsírsavkomponensek jelentős része. Amennyiben ezekről nem szeretnénk lemondani, érdemes otthon, a már sokféle típusban kapható házi malommal, frissiben őrölnünk a külön utakon beszerezhető gabonákat. Ez is a fenntartható életmód megvalósításának egyik állomása.

Kalina Vera

YouTube előnézeti kép

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további olyan népi mesterségekről értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.csizmadiavizimalom.huwww.skanzen.hu/oko
Facebook oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU

Legutolsó szerkesztés: 2017-02-12