szilagyi-zoltan-acelbol-keszul-a-legjobb-1024x682

Olykor nehéz szavakká formálni a hangokat. Miképp magyarázzuk el, hogyan simogatja szívünket a zene? Létezik egy ősi hangszer, mely lágy monotóniájával cirógat, bársonyosan dorombol akár az ölünkben boldogan terpeszkedő cica. Dallam és ritmus hordozója ő. Szilágyi Zoltán dorombkészítővel nemrégiben fia, Szilágyi Áron készített interjút.

A különleges nevű és hangzású doromb egy több ezer éves múltra visszatekintő hangszer, amely szinte az egész világon elterjedt. Fémből, fából, bambuszból és csontból készülhet. A doromb keretből és rugóból áll. A játékos a keretet a kissé szétnyitott fogához nyomja, szabad kezével pedig a rugó kiálló végét pengeti. A hangszer egy alaphangon szól, melynek felharmónikusait a játékos szájürege erősíti fel. A szájüreg térfogatának változása képezi a dallamot.

A dorombnak nálunk nem igazán volt hagyománya, magyar nyelvterületen egyedül a moldvai csángók zenéjében számított autentikusnak. A középkortól az 1800-as évek közepéig vándor cigánykovácsok készítettek dorombot, amit vásárokban árultak. Akkoriban sokkal inkább tekintették játéknak, mint hangszernek. Ezután a magyar dorombkészítés hosszú időre feledésbe merült, mígnem Szilágyi Zoltán az 1970-es évek végétől újból elkezdett dorombot készíteni.

szilagyi-zoltan-dorombkeszito

Az első találkozás

A kecskeméti hangszerkészítő-mester 23 éves korában egy külföldi rádióadón hallotta meg először a doromb hangját, ám ekkor még nem tudta, milyen hangszer képes így megszólalni. Gyakorlatilag önállóan, segítség nélkül jött rá a doromb működésének fizikájára úgy, hogy azelőtt sosem látott, és nem fogott a kezében efféle hangszert. Hiába keresett – szakirodalmat, képet, hangot, mestert – nem talált. Szilágyi Zoltán egyedül találta ki és kezdte el az egészet az anyagtól a késztermékig.

szilagyi-zoltan-dorombkeszites-kozben

Feltámad a doromb

Szilágyi fiatalkorában, 1966-68 környékén tagja volt egy városi, amatőr művészekből álló alternatív csoportnak. Festettek, írtak, zenéltek, szobrászkodtak. Megélték azt az őszinteséget, melyet csak a művészet adhat; ha kellett harcosak is voltak, nem féltek kiállni az igazukért. Szilágyi nem ment a tömeg után, céljait követve saját útra lépett. Feltámasztott egy elfeledett hangszert, s minden vágya az lett, hogy a dorombzene ismét bekerüljön a magyar népzenébe.

szilagyi-zoltan-dorombkeszito-mester

Doromb-szó mindenhol

A hangszerkészítő első vevője egy holland, fiatal zenészpár volt 1977-ben. Ezt követően 1978. augusztus 20-án egy népművészeti kirakodó vásárra kapott meghívást Kecskemétre, ahol a dorombjait órák alatt elkapkodták. Utána sorra vitte munkáit vásárról-vásárra, és mindenhol kivétel nélkül óriási sikert arattak apró hangszerei.

Miután Szilágyi Zoltán szabadalmaztatta technológiáját, felvette a kapcsolatot a Triállal, melynek egyik vezetője fantáziát látott a dorombban, és úgy gondolta, helye van a hazai hangszerkínálatban. A magyar dorombok híre egyre messzebb jutott, és egyre többen érdeklődtek a hangszerkészítő személye iránt is: Amerikából, Ázsiából, Ausztráliából, a világ különböző országaiból jöttek, hogy megismerjék Szilágyit, közöttük Anton Bruhin is, a kiváló dorombjátékos.

YouTube előnézeti kép

Egyediség minden darabban

A mester saját elképzeléseit gyúrja hangszereibe, nem követ tradicionális utakat. Szilágyi Zoltán magyarnak született, ahogy él, ahogy gondolkodik, ahogy készíti hangszereit, mind-mind összeforr eredetével. Nagyon sokféle dorombtípust készít, egyazon típuson belül is mindegyik más. Az ugyanolyan hangmagasságú és egyazon anyagból készülő dorombok is különbözőek, mert nincs két egyforma mozdulat, ahogy nincs két egyforma pillanat sem. A mester az acél mellett több különböző fémmel is kísérletezett, de csak a saját elképzelései alapján ötvözött acél nyújtotta azt a hangzást, amit szeretett volna.

Szilágyi Zoltán alkotását világszerte ismerik és elismerik. Sok ezer ember mondhatja el, hogy Szilágyi-féle dorombbal muzsikálhat. Ennél többet nem is kívánhat egy mester. A Szilágyi Zoltánnal készült teljes interjú megtekinthető oldalukon.

Kalácska Nóra

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további olyan hírekről értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.doromb.com

Legutolsó szerkesztés: 2016-12-20