Kisalföldi házak

A világ első szabadtéri múzeumát 1891-ben, Svédországban hozták létre, Stockholm Skanzen nevű városrészében. Svéd mintára a 20. században számos országban épültek múzeumok, amiket az – első intézmény helyének nevéből eredően – skanzennek neveznek azóta is.

Magyarország legnagyobb szabadtéri gyűjteményét, a szentendrei Skanzent 1967-ben alapították. Bár, a 19. századi világkiállításokon és a millenniumi ünnepségeken már voltak előzményei, mégis hosszú évtizedeket kellett várni az intézmény létrejöttére. A múzeum célja, hogy a magyar nyelvterület népi építészetét, lakáskultúráját, gazdálkodását, életmódját a hagyományos múzeumi kereteken túl, élethűen bemutassa. Az eredeti helyükről áttelepített és a helyi szokásoknak megfelelően berendezett lakóházak, műhelyek, gazdasági, szakrális és közösségi épületek azt az érzést keltik a látogatókban, mintha lakóik csak egy pillanatra hagyták volna el az épületeket.

skanzen_egesz_magyarorszag

Magyarország 60 hektáron bemutatva

A Skanzen alapítása óta eltelt közel fél évszázad alatt – neves néprajzkutatók terepmunkáira alapozva – nyolc településcsoport épült fel: a Felső-Tiszavidék, az Alföldi mezőváros, a Kisalföld, a Nyugat-Dunántúl, a Bakony, Balaton-felvidék, a Dél-Dunántúl, a Felföldi mezőváros és az Észak-Magyarországi falu tájegység. A múzeum építése, bővítése folyamatos: a jövőbeli kutatási és építési tervek között szerepel az Alföld tájegység befejezése, a Közép-Tiszavidék, Erdély, egy a középkort bemutató történeti tájegység, illetve egy 20. századi falu bemutatását tűzték ki célul.

latogatok_a_szentendrei_skanzenben

A maximális hitelességgel kialakított településcsoportok egy-egy tájegység természeti és gazdasági viszonyait tükrözik. A jellegzetes településformáknak megfelelően kialakított utcarészletek a tájegységek lakosságának társadalmi rétegződését, differenciáltságát is szemléltetik. A lakóházak mellett a gazdasági épületek (ólak, csűrök, színek), háztáji és virágoskertek sorakoznak. A települések központjában templomok, haranglábak, kegyszobrok reprezentálják a lakosság sokszínű vallásosságát. A kézműves műhelyek, a borospincék, a boltok, a malmok is érdekes felfedezni valót kínálnak, sőt kipróbálásra is csábítanak. A hagyományos ízekre vágyóknak a fogadót, a pékséget, vagy a restit is érdemes útba ejteniük. A múzeum területének távolabbi pontjaira a Skanzen Vonat szállítja a látogatókat.

tanya_nap_a_skanzenben

Mindig izgalmas programok, különleges élmények

A Néprajzi Látványtár raktáraiban több száz, kiállításra nem került, tematikus csoportokba összeállított használati tárgy tekinthető meg az érdeklődők számára. A hozzájuk kapcsolódó részletes információk a Skanzen számítógépes adatbázisában megkereshetőek.
A Nyitott Muzeológiai Műhelyben a színfalak mögött folyó múzeumi és restaurálási munkák kulisszatitkaiba pillanthat be a kíváncsi látogató.
A múzeum fontos részei a Tematikus műhelyek, ahol a különböző tájegységek műhelyeiben dolgozó mesterek (pl. csizmadia, kékfestő, tímár, kovács) már-már elfeledésbe merülő szakmája elevenedik meg.
Az Élő Múzeum oktatási programja keretében gyerekeknek és felnőtteknek is lehetősége nyílik, hogy szabadtéri és műhelyfoglalkozások keretében megismerkedjenek és kipróbálják a régi falusi élet egy-egy mozzanatát, pl. hagyományos konyhát, a tanyasi életet vagy a falusi iskolát.
A környezettudatos felnőtteket a hétvégi tematikus programok mellett Örökség Műhelyek, Közösségi kertek és Öko programok várják.
A Skanzen időszaki kiállítások alkalmával bemutatja a Skanzen Galériában a kortárs művészetet, míg a tájegységek kiállítóterei hagyományos, a tájegységhez kötődő témákat mutatnak be.
A gondozott környezet, a pihenő- és játszóparkok mindig örömteli kikapcsolódást nyújtanak a városok hangulatától távolodni vágyó látogatóknak.

csalad_tarsasjatek

Ökomúzeum a falu közepén: a Szennai Szabadtéri Gyűjtemény

A Kaposvártól 8 km-re fekvő szennai Skanzen 1978-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt 1982-ben már Europa Nostra-díjat kapott. Öt portán, présházakon, szakrális kisemlékeken keresztül reprezentálja a somogyi, a zselicségi és a Dráva-menti népi építészetet és életmódot. Különlegessége, hogy egy élő falu közepén fekszik, és központjában egy ma is használatban lévő, 18. századi festett kazettás mennyezetű református templom található. A szennai Skanzen célja ökomúzeumi keretek között, a közösségi munkaerőre építve és a helyi sajátosságokhoz igazodva működtetni és fejleszteni az intézményt. A szennai gyűjtemény 2013-tól a szentendrei Skanzenhez tartozik.

Erdei T. Lilla

szennai_skanzen_templom_kossal

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további olyan magyar hagyományokról értesülni, amikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.facebook.com/SKANZEN.HU
Facebook oldal: www.skanzen.hu

Legutolsó szerkesztés: 2016-12-15