Kyan Smith festménye társaságában, a Tükröződések című kiállításán a Biksady Galéria nagytermében

Mindig jelen lenni, mindig valami újat keresni! Akár ez is lehetne Kyan Smith alkotói jelmondata, ugyanis pályaművét ezek az irányelvek mentén építi. Több éves kísérletezés után ismét forradalmi ötletekkel rukkol elő. Festményei absztrakt világát intenzív színekkel, lendülettel és különleges technikával készíti.

Kovács Gergely – művésznevén Kyan Smith – gyermekkora óta szeret festeni, az alkotás iránti állandó hajthatatlan vágy és kíváncsiság mindig is ösztönözte. „Tizenévesen egy filmben megláttam egy Monet festményt, ami nagyon megtetszett és ki akartam próbálni, hogy hogyan lehet egy képet létrehozni.” – meséli a kezdetekről. Évek teltek el a konkrét elhatározásig, mikoris elment egy művészellátó boltba és minden spórolt pénzét arra költötte, hogy beszerezze a szükséges eszközöket.

A maga útján indult el. Nem tanulta a szakmát, de folyamatosan ezzel foglalkozott. Majd egyre több és több olyan művel találkozott, melyek újabb utakat tártak fel előtte, és egyben kihívásokat is állítottak elé.

Kyan Smith egyik útkereső geometrikus alkotása 2005-ből

Kyan Smith egyik útkereső geometrikus alkotása 2005-ből

A festővé válás útján

2003-ban költözött Tatabányáról Budapestre. Először belsőépítészeti munkákhoz tervezett digitális geometrikus képeket, az előszerkesztett képek eladásának összegét visszaforgatva tudta megalkotni saját festményeit. Több szórakozóhelyre is készített festményeket, az egyik ilyen alkalommal pedig kezdőként grafikusi megbízást is kapott. 2007 óta már szabadúszóként dolgozik ebben a szakmában, jelenleg többek között a világ egyik legnagyobb optikai eszközöket gyártó cégének alkalmazásában is. Így megvan a biztos háttere ahhoz, hogy saját festészeti kísérletezéseihez szükséges tőkét biztosítva, elképzeléseit folyamatosan megvalósíthassa. Ezt a munkamódszert, vagy csoportosítást egyfajta tanító vagy tanácsoló célzattal is népszerűsíti. Véleménye szerint manapság nem lehet csak a jó szerencsére bízni a boldogulást.

„Nekem teljes mellszélességgel ki kell állnom a képeim mellett, és őszinte kíváncsisággal fogadni a kapott kritikákat is. De ezt a fajta kiállást csakis kiegyensúlyozott anyagi háttérrel lehet megvalósítani, ami már önmagában biztosítja és növeli festményeim értékállóságát, vásárlóim és gyűjtőim belém vetett bizalmát.” – vallja a fiatal magyar festőművész.

Kyan Smith - Minus 19 című 150 x 200 cm-es absztraktja, melynél először próbálkozik G. Richter festéstechnikájának újragondolásával

Kyan Smith – Minus 19 című 150 x 200 cm-es absztraktja, melynél először próbálkozik G. Richter festéstechnikájának újragondolásával

Példaképek és a világűr

Kyan Smith festészetére az egyik legnagyobb hatást az impresszionizmus gyakorolta – Monet és Turner vezette útját a pop art-on át az egyre modernebb, és főleg az absztrakt kortárs művészek felé, akik egyben példaképek is számára. Reigl Judit erőteljes kontrasztjai, Pierre Soulages fekete sorozatának árnyékhatásai, és mindenekelőtt Gerhard Richter, akinek technikáját megfordítva és a véletlent megregulázva képépítés módszerével dolgozik. Christopher Duffy designer vonalvezetése és nemrég bemutatott bútorai is hatással vannak rá. Új, születőben lévő sorozatában is a nála látott természeti motívumok felhasználása fog részben szerepet játszani, valamint Hantai Simon után szabadon alkalmazza majd a meggyűrt vászon technikáját.

Nagy erővel hatnak rá a kozmikus rendszerek is, melyek a saját otthoni és a Hubble űrtávcső által készített asztrofotókon látszanak, például bolygók, galaxisok, nebulák formájában.

Kyan Smith Tükröződései a Biksady Galéria falain, készen állva a megnyitóra

Kyan Smith Tükröződései a Biksady Galéria falain, készen állva a megnyitóra

Formanyelvek és technikák a jelenben

Az első sorozata a Reflection nevet kapta, melyben vászonalapra festett, festőkéssel felhordott szín és textúra összeállítások voltak. „Az alkotás közben úgy éreztem, mintha egy nagy kirakós játékot folytatnék, aminek a végét azonban csak én látom.” – teszi hozzá az alkotó. Ezután egy továbbgondolt sorozat jött, melyben hasonló technikával, de már plexilapra festette a víztükröket. Ez különleges mélységet és textúrát kölcsönzött képeinek. Ebből rendezett nagyszabású kiállítást a Biksady Galéria 2012-ben Tükröződések címmel. Fontos momentum volt ez az esemény a pályájában.

Azóta is folyamatosan kísérletezik, újabb és újabb ötletei támadnak. Készültek olyan festmények, ahol a plexirétegeket megsokszorozta, vagy például egy olyan, ahol sok apró plexidarabra festette meg a nagyméretű színblokkokból álló képet és száradása után újra 50 darabra szedte szét. Ebben vehető észre igazán, hogy egy mű részei hogyan élnek önálló, külön életet. Összességében nagy sorozatok kialakítására törekszik, amelyek egy-egy technikában rejlő lehetőségek kibontakozásáról szólnak. Ezek rajzolják ki pályája ívét.

Színorgia – közeli részlet Kyan Smith idei Cím nélkül #004-14-es akril, vászon alkotásából

Színorgia – közeli részlet
Kyan Smith idei Cím nélkül #004-14-es akril, vászon alkotásából

A festmények alappillérei a színek

Képeinek legmeghatározóbb komponensei a színek. „A napi grafikai munka, vagy spontán bevillanások nyomán különböző színösszeállítások, de akár komplett alkotások is rögzülnek bennem. Ezek azonban önmaguktól is generálódhatnak. Ha sikerül lejegyeznem őket, akkor a választás és az arány megtalálása kontrollálttá válik.” De olykor kiválaszt egy színt és a palettán kikísérletezi, hogy miképp viselkedik egy következővel. Majd a látómezője perifériájából választott újabb komponens következik. Két-három összeérett szín után már tudatosan választja ki a további elemeket.

A színekről összepárosítva gondolkodik. Kifejezetten szereti együtt a vöröset és a kéket. Nem egy válogatós típus, de a zöld-vörös pár azonban idegen számára. „A lila és a sárga használatától tartok valamiért és a fehér vörös együtt is veszélyes lehet, mikor akaratom ellenére keverednek össze.”

Egy eltitkolt mű, talán egyik legerőteljesebb részlete Kyan Smith saját gyűjteményéből, mely a művész  bevallása szerint olyan tökéletesen örökítette meg a szülői szeretet nyugalmát az elviselhetetlen fájdalmával, hogy soha nem kerülhet kiállításra és nem válik meg tőle.

Egy eltitkolt mű, talán egyik legerőteljesebb részlete Kyan Smith saját gyűjteményéből, mely a művész bevallása szerint olyan tökéletesen örökítette meg a szülői szeretet nyugalmát az elviselhetetlen fájdalmával, hogy soha nem kerülhet kiállításra és nem válik meg tőle.

Amikor az utolsó pillanat is a helyére kerül

Mikor érzed azt, hogy befejezett egy kép? – tettük fel a kérdést a fiatal festőnek.

„Jackson Pollock a róla készült filmben a Life magazin riporterének erre a feltett kérdésére visszakérdez: Ön mikor érzi azt, hogy abbahagyja a szeretkezést? Kicsit nekem is ehhez hasonló a válaszom. 10 év után már rá lehet érezni erre az összetéveszthetetlen utolsó, sőt van úgy, hogy az utolsó előtti mozdulatra is. Alkotás közben a semmiből jön egy pozitív és katartikus érzés, amely megállítja a kezem, majd ezután rövid megnyugvás lesz úrrá rajtam. Végül körülbelül egy óra elteltével a nyugalmat a kételkedés és a kép méregetése váltja fel, mikor tükörképből ismerős idegenné válik a kép, ugyanis benne vagyok mint alkotó, de már mégsem én vagyok.

A vászon volt a tükröm, amely lenyomatként zárta magába az aktuális lelkiállapotomat megörökítve benne egy komplex érzést, ami önállósult a saját valóságában. Habár felismerem magam benne, megszeretem de már időközben megváltoztam általa és tovább kell haladnom.”

Sipos Tünde, művészettörténész

Ha ez a cikk számodra érdekes volt és szeretnél további magyar festőművészekről értesülni, akikről talán máshol nem olvashatsz, akkor csatlakozz Te is a Magyar Termék Online Facebook oldalához.

Kapcsolódó oldal: www.kyansmith.com
Facebook oldal: www.facebook.com/kyansmith.official
Aktuális katalógus a művész festményeivel: www.kyansmith.gallery

Legutolsó szerkesztés: 2016-11-06