biksady_galeria_hencze_kiallitas_megnyito

Hogyan fér meg a vásznon egymás mellett szabályos és szabálytalan? Hogyan képes a szigorú geometria lágy foltokká olvadni? Hencze Tamás magyar festőművész a szín, a fény és az árnyék mesteri vegyítésével alkotja meg a választ ezekre a kérdésekre. A különleges atmoszférájú festmények Organikus gesztusok címmel szeptember 6. és 22. között a Falk Miksa utcai Biksady Galériában várják közönségüket.

Az idén 75 éves Hencze Tamás legújabb munkái a kiegészítő ellentétekről mesélnek; a világos és a sötét, az üres és a telített, az egyenes és a görbe játékáról. A fehéren ordító vászon színért epedezik és miközben Hencze élővé teszi az élettelent, színnel tölti meg a színtelent.

Rajz I., 2013 60*80 cm, olaj, vászon

Rajz I., 2013
60*80 cm, olaj, vászon

Te mit látsz bele?

A gesztusfestészetre jellemző, hogy a tudatosan tervezettet figyelmen kívül hagyja és a művész saját lelkiállapotából táplálkozva rögzíti a festéket. A magyar festőművész, Hencze Tamás esetében azonban csak részben igaz az ösztönből fakadó alkotás. Önfeledt festészetébe szabályt, sablont visz. Ahogy egy gesztus is mindig a megismételhetetlenséget hordozza magában, ám Hencze kijátssza ezt a tulajdonságot. Festményei egyszerre organikusak és élettelenek, alkotásaira különösen igaz, hogy ahány ember, annyiféle értelmezés létezik képeinek megfejtésére. Akár egy Rorschach-tesztnél. Színfoltok, pacák, hullámok, szétfröccsenő festékcseppek. Vértócsa vagy vízsugár? Szélfútta hajzuhatag avagy lidérces alakok? Megannyi kép, megannyi egyéni, helyes megoldás.

Csapongó vörös, 2011 100*80 cm, olaj, vászon

Csapongó vörös, 2011
100*80 cm, olaj, vászon

Az önképző képzőművész

A szekszárdi születésű kortárs magyar festő más művészektől eltérően nem az iskolapadban sajátította el a festészet csínját-bínját, hanem autodidakta módon. Utazva, szemlélődve, „lopva” szívta magába a mesterség titkait. Miután Budapesten elvégezte a kirakatrendezői iskolát, dekoratőrként, majd grafikusként dolgozott. Ám a hatvanas évek már Párizsba csábították, ahol belevetette magát a múzeumok és galériák pezsgő világába. Ott magával ragadta a modern művészet, majd hazajőve fontos szakmai kapcsolatokra, barátságokra tett szert. Mesterének Korniss Dezsőt tekinti.

Az 1968-69-es Iparterv kiállításokon már feltűnt munkáival, 1969-ben pedig elnyerte a Pannónia Biennálé I. díját, 1989-ben érdemes művész lett, majd 2004-ben Kossuth-díjat kapott. Ugyanebben az évben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai sorába fogadta. Alkotásai számos ország számos városában bukkantak már föl, így Magyarországon kívül Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Franciaországban, az Egyedült Államokban és Koreában is találkozhattak már Hencze műveivel.

Sipos Dániel, Hencze Tamás és Dr. Hegyi Lóránd, a Biksady Galériában rendezett kiállítás megnyitóján

Sipos Dániel, Hencze Tamás és Dr. Hegyi Lóránd, a Biksady Galériában rendezett kiállítás megnyitóján

Tudatos kontroll és spontaneitás

Hencze pályáját tekintve mindig kiemelkedő hely jutott a gesztusfestészetnek. Ez jelentette a kiindulópontot a hatvanas évek közepén, és ma is főként ily módon éli meg a festészetet. A tudatos kontrolláltság és spontaneitás egyszerre szövi át képeit. A 70-es évek második felére állandósult a festészete gerincét jelentő technikai és formai megoldásrendszere: gumihengert és takarást használt festőeszközként. A geometrikus szerkezetekkel, a vertikális és vízszintes összekapcsolásával, a hengerformák és kalligrafikus motívumok végtelen számú kombinálásával, a sík és a tér játékával válnak utánozhatatlanná Hencze Tamás képei.

A kortárs magyar festő legújabb művei kapcsán gyakran használja az „Organikus gesztus” kifejezést – nem véletlen tehát, hogy ezt a címet kapta hamarosan megnyíló kiállítása is, mely szeptember 6-a és 22-e között a Falk Miksa utcai Biksady Galériában tekinthető meg.

Kalácska Nóra

Kapcsolódó oldal: www.hencze.biksady.com
Facebook oldal: www.facebook.com/biksadygaleria

Legutolsó szerkesztés: 2013-09-11